Klímastratégia
Székesfehérvár klímastratégiája az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával a ’KEHOP 1.2.1. Klímastratégia létrehozása és szemléletformálás” projekt keretében készül. A stratégia kidolgozásához az Energiaklub nyújt szakmai segítséget, emellett a település önkormányzati szakértői is fontos információkat szolgáltatnak a szakmai anyagokhoz.
A település lakóinak bevonása klímaváltozással kapcsolatos kérdőíves felméréssel, lakossági egyeztetésekkel és rendezvényekkel valósul meg.
A Klímastratégia kidolgozásának folyamata (folyamatábra is lehet):
• Szakértői egyeztetések a klímastratégiához kapcsolódó adatgyűjtésről, munkafolyamatokról
• Kérdőív a lakossági és intézményi dolgozók körében
• Székesfehérvár kibocsátásainak és alkalmazkodóképességének helyzetelemzése
• Klímastratégia céljainak és intézkedéseinek kijelölése
• Klímastratégia első egyeztetési verziója
• Lakossági egyeztetés a klímastratégiáról
• Klímastratégia végső verziója
Miért fontos a települési szintű Klímastratégia?
A KEHOP 1.2.1 projekt keretein belül készülő klímastratégia célja egyrészt, hogy a település klímaszempontú helyzetelemzését elvégezze, mind az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából, mind a klímaváltozás miatt fennálló hatásokhoz történő alkalmazkodás kérdéskörében. A helyzetelemzést a klímaszempontú beavatkozások kijelölése követi, illetve azok megvalósításához szükséges keretrendszer, finanszírozási szükségletek meghatározása.
A stratégia létrehozása azért nagyon fontos, mert segítségével a település vezetőinek is lehetősége lesz megismerni, hogy a klímaváltozás mely problémakörei érintik leginkább Székesfehérvárt, ennek alapján pedig milyen konkrét stratégiát hozhatnak létre a problémák kezelésére.
Hogyan kerül kidolgozásra?
Székesfehérvár üvegházhatású gázkibocsátásának (ÜHG) összesítése nagyrészt statisztikai és települési adatok feldolgozásával történik.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség összefoglalásához statisztikai adatok feldolgozása mellett a helyiek klímatudatosság vizsgálatára is sor kerül. Székesfehérváron közös kérdőíves felmérés készül a lakosság és a helyi intézményi dolgozók körében.
A klímastratégia végleges verziójának elfogadását lakossági egyeztetés fogja megelőzni, a beérkező vélemények pedig beépülhetnek a végső stratégiába.
Hogyan épül fel a Klímastratégia?
A) Helyzetelemzés
Székesfehérvár üvegházhatású gáz kibocsátása
A városi ÜHG leltár kidolgozásának elsődleges célja, hogy a városvezetés képet kapjon arról, hogy helyi szinten melyek a fő kibocsátó ágazatok, és milyen időbeni tendenciák tapasztalhatók ezeken a területeken. A helyzetelemzés lényege, hogy viszonyítási alapot adjon a város éghajlatpolitikai, dekarbonizációs, mitigációs tevékenységéhez.
A klímastratégia a 2019-es évre készít leltárt a település üvegházhatású gáz kibocsátásairól. A kibocsátások összegzése szektoronként történik: az energiafogyasztás (önkormányzati épületek, szolgáltató- és ipari szektor épületei, lakossági épületek…), közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, és szén-dioxid nyelőkapacitások területére vonatkozóan külön-külön.
A szén-dioxid mellet két másik üvegházhatású gáz: a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásokat összegezzük.
A leltár mellett a helyzetelemzés bemutatja a településeken már megvalósult fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) és fenntartható közlekedési projekteket.
Székesfehérvár klímaváltozáshoz való alkalmazkodása
Az éghajlatváltozás hatásait valamennyien napi szinten tapasztalhatjuk, ám mivel a hatások megjelenése és azok mértéke országon belül is változó, fontos, hogy települési szinten is lássuk, hogy a lehetséges hatások közül melyek jelentkeznek a legintenzívebben. Az alkalmazkodási helyzetelemzésben meghatározásra kerülnek a település szempontjából releváns éghajlat változási problémakörök és hatásviselők. Problémakörök például az aszály, a hőhullámok vagy a viharkárok, a hatásviselők pedig lehetnek védett természeti értékek, műemlékek, kiemelten veszélyeztetett lakossági csoportok (például idősek).
A kibocsátás-csökkentési részhez hasonlóan itt is bemutatásra kerülnek a már megvalósult projektek, melyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgálják.
Klímatudatosság vizsgálat
Az üvegházhatású gázok kibocsátása és az alkalmazkodóképesség helyzetén túl nagyon fontos látni, hogy a lakosság hogyan viszonyul a klímaváltozás kérdéséhez és milyen szintű tudással rendelkezik a területen. Ennek felmérésére a projekt keretein belül megvalósul egy lakossági és intézményi kérdőíves felmérés. A kérdőív célja, hogy felmérje a helyi lakosok mely területeken tapasztalják leginkább az éghajlatváltozást és milyen fejlesztési javaslataik vannak, hogy településüket a jövőben élhetőbbé és klímabarátabbá tegyék.
A kérdőív eredményei mellett, ahogy az előző két területen, itt is bemutatásra kerülnek a már megvalósult szemléletformálási projektek, melyek elsősorban a lakosság klímatudatosságának növelését szolgálják/szolgálták.
(lakossági kérdőív eredményeinek bemutatása)
B) Célok és intézkedések-kibocsátáscsökkentés, alkalmazkodás, szemléletformálás
Miután a kijelölt bázisévre vonatkozóan megtörtént a város kibocsátásának, alkalmazkodási képességének és klímatudatosságának helyzetelemzése, a stratégia mindhárom területre vonatkozóan kijelöli céljait, amelyek megvalósítására törekedni fog a közeljövőben. A célok kijelölése azonban nem elég, azok eléréséhez konkrét beavatkozásokra, intézkedések meghatározására is szükség van a három érintett területen.
Az intézkedési terv a klímastratégia alappillére, mely konkrét gyakorlati megoldásokat rögzít, melyek megvalósulására az önkormányzat a stratégia hatályba lépése után törekedni fog.
A megvalósításban a célok sikeres eléréséhez a lakosság és az ipari és szolgáltató szektor aktív részvétele elengedhetetlen. Tegyünk együtt közös céljaink elérése érdekében!
